A gyermekjogi szempontból felelős kommunikáció lényege, hogy a gyerek ne váljon eszközzé, és ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol politikai üzenetek hordozója, célpontja vagy díszlete lesz, akár tudta, akár beleegyezése nélkül. A választási időszak fokozottan érzékeny időszak, ezért a felnőttek felelőssége még nagyobb.

 

Felelős kommunikáció akkor valósul meg, ha:

• tiszteletben tartjuk, hogy a gyerek nem kampányeszköz, és nem használjuk őt érzelmi hatáskeltésre, szerepeltetésre vagy politikai üzenetek alátámasztására;
• nem visszük be a politikai tartalmat a gyerekek tereibe (óvoda, iskola, programok), és nem várjuk el, hogy a gyerekek reagáljanak rá;
• életkoruknak megfelelően, nyugodtan és tárgyilagosan magyarázunk, ha kérdeznek a választásokról;
• nem terheljük őket félelmet keltő, megosztó vagy nyomást gyakorló üzenetekkel;
• biztosítjuk, hogy bármikor elmondhassák, ha valami kellemetlen vagy megterhelő számukra, és komolyan vesszük a jelzéseiket;
• nem fotózzuk, videózzuk, nem szerepeltetjük őket politikai tartalmakban a saját és a szülő beleegyezése nélkül, és akkor sem, ha nem értik pontosan, mihez járulnak hozzá;
• figyelünk arra, hogy ők is ugyanolyan világpolgárok, mint a felnőttek. A félelemkeltő, szorongató üzenetek hozzájuk is elérnek. Próbáljuk minimalizálni ezeket, különösen akkor, ha azt sejtjük, hogy a tartalommal gyerekek is találkozhatnak;
• ha tiszteletben tartjuk, hogy nekik is lehet véleményük és mondanivalójuk a választásokkal kapcsolatban, és ennek kifejezésére tudunk biztonságos teret biztosítani.

 

A felelős kommunikáció célja, hogy a gyerekek biztonságban, nyomás nélkül, érzelmi túlterhelés nélkül élhessék meg a választási időszakot. A felnőttek feladata, hogy megvédjék a jóllétüket, biztonságukat.

Az alapszabály egyszerű: kerülendő minden olyan kép, szöveg alkalmazása, amely által a gyerek valamilyen politikai cél elérésére, érzelem kiváltására, manipulációra alkalmas eszközzé válik, vagy válhat.

 

A kampányidőszakban mindenképpen kerülendők azok a megoldások, amelyekben:

• a gyerekeket “díszletként” használják valamely politikai célú tartalomban (pl. politikai rendezvényen fellépőként),
• manipulatív eszközöket alkalmaznak: pl. játszótér átadására vezényelnek ki gyerekeket,
• olyan képeket használnak, amelyen gyerek politikus közelében van, politikai tartalmú rendezvényen, tüntetésen, vesz részt.
• síró, nélkülöző gyerekeket ábrázoló képek használnak, ugyanígy gyerekek kapcsán lealacsonyító, sajnálatot ébresztő, megbélyegző jelzőket alkalmaznak,
• kerülendő továbbá azon felvételek használata is, amelyek a gyerek magánélethez való jogát sértik, ideértve azokat a tartalmakat is, amelyeket politikusok a saját gyerekükről osztanak meg (pl. a saját otthonukban),
• nem használható továbbá a gyerekek arca, szava a kampányüzenetek előadásához.

A fotó felhasználása csak akkor lehet jogszerű, ha annak elkészítéséhez és felhasználásához az érintett gyerek szülei megfelelő tájékoztatás után előzetes, írásbeli és célhoz kötött hozzájárulásukat adták. Engedély hiányában a fotó felhasználása tilos és jogkövetkezményeket (pl. személyiségi jogi per) vonhat maga után.

 

Ezen túlmenően fontos, hogy a gyerek értse miért készül a felvétel és hogyan, hol lesz felhasználva. Ha olyan kicsi gyerekről van szó, aki nem érthet meg egy ilyen tájékoztatást, akkor a szerepeltetése biztosan sérti a gyerek alapvető jogait.

Egy gyerek nem feltétlenül méri fel, hogy egy kampány eseményen való részvétele pontosan mit is jelent, milyen következményekkel járhat. Éppen ezért önmagában az, hogy egy gyerek jól érezte magát az eseményen vagy örült az ott osztott ajándéknak, nem elegendő.

 

A gyerekjogi jogsértés akkor is megvalósulhat, ha a gyerek ennek nincs tudatában. Természetesen egy bizonyos életkor után a gyerekek önállóan is hoznak döntést arról, hogy milyen eseményeken vesznek részt és azon hogy érzik magukat. A mi felnőtt felelősségünk minden életkorban beszélgetni a gyerekekkel a mi és az ő döntéseikről, és azok lehetséges következményeiről. Ebben segít a Hogyan változtasd meg a világot? c. könyv is, ami a részvételiséget, demokráciát mutatja be a gyerekeknek.

A klasszikus hasonlattal élve, ha valaminek négy lába van, szőrös és ugat, az akkor is kutya, ha valaki azt mondja rá, hogy nyuszi.

 

Ha egy eseményen a képviselőjelölt megjelenik, és ott olyan tevékenységet folytat, ami az ismertsége növelését, a programja megismertetését szolgálja, akkor az akkor is kampányeseménynek számít, ha egyébként filmvetítéssel vagy kulturális programmal van összekötve.

 

Akkor lehet egy esemény oktatási célú, ha annak tartalma valóban az érintett gyerekek oktatását, nevelését célozza és abban semmilyen módon nem jelenik meg a politika. Minden olyan helyzet jogsértőnek minősül, amikor egy eseményt utólag politikai kommunikációhoz használnak, felhasználva ezzel a részt vevő gyerekeket.

Semmiképp nem lehet jogszerű az a gyakorlat, amely gyerekjogokat sért, akkor sem, ha egyszerre többen követnek el hasonlót. Valamennyi esetben egyedi vizsgálatot kell lefolytatni, és bejelentés esetén a választási bizottság is a vonatkozó jogszabályi előírások betartását vizsgálja – függetlenül attól, hogy gyakran előforduló helyzetről van-e szó, vagy sem.

Jó kérdés. 17 évesen gyereknek számít, tehát fontos, hogy a gyerekjogi szempontokat is figyelembe kell venni. Ez az üzenet pedig kampányidőszakban olyan politikai tartalom lehet, amiben ha látható egy párthoz köthető logó vagy szlogen, akkor a kampányra vonatkozó szabályok hatálya alá esik.

 

Ha a videóban szereplő fiatal nem házas (tehát nem nagykorú), akkor szükséges a szülők előzetes, írásbeli hozzájárulása a szerepléshez ugyanúgy, mint kisebb gyerekek esetén.

 

Fontos szempont, hogy megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hogy a felvétel hol lesz közzétéve, miként lesz felhasználva. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy milyen lehetséges kockázatai vannak a szereplésnek (felismerik, kommentekben minősítik, a való életben és az online térben is érheti bántás). A tájékoztatásnak ki kell térnie arra, hogy ilyen esetben honnan és kitől kaphat segítséget.

 

Megfelelő támogatást kell kapnia ahhoz a gyereknek, hogy értse a szerepléssel járó komplex helyzetet, és fontos, hogy azt érezze: mondhat nemet, akár a felvétel közben, vagy az után is.

 

A gyereknek (és családjának) tisztában kell lennie azzal, hogy a hozzájárulását bármikor visszavonhatja.

A gyerekkor 18 éves korig tart, így aki betöltötte a 18 életévét (és jogosult részt venni a választásokon), már nem számít gyereknek.

A gyerekeknek joguk van szabadon véleményt nyilvánítani, és ha a döntésüket szabadon, megfelelő információk birtokában hozták, mindenféle kényszertől mentesen, akkor gyerekjogi szempontból nem kérdőjelezhető meg a nyilvános véleményformálásuk sem.

 

Fontos kiemelni, hogy egy gyereket a saját szülője sem használhatja fel a saját céljai érdekében.

 

A politikai közéletben való véleménynyilvánítás Magyarországon különösen magas kockázatú a bántalmazás, online zaklatás szempontjából, ezért alapvető, hogy ha egy gyerek aktívan politizál, akkor minden segítséget és támogatást meg kell kapnia ahhoz, hogy biztonságban legyen.

Az ilyen módon készült felvételek közzététele törvénysértő. Ne használd fel.

 

Különösen problémás, ha a felvételen erőszakos, pornográf, vagy más szempontból a gyerekek számára veszélyeztető tartalom látható – egy ilyen felvétel a gyerekek biztonsághoz és jólléthez való jogát is sérti, ha elérhetővé válik az interneten, hiszen a gyerekekhez közvetlenül is eljuthat.

 

Ha a felvételen gyerek is szerepel, vagy ha a felvételen szereplő felnőttnek vannak gyerekei, akkor a bántalmazás, kortárs zaklatás (bullying) kockázata is nagyon magas.

 

Kampányszervezőként felelősséged van abban, hogy gyerekek jogai semmilyen formában ne sérüljenek!

Megkérdeztük a Hintalovon Alapítvány Kiskorú Kollégáit, akik az alábbi gondolatokat osztották:

• Ne legyen stresszforrás a politika se otthon, se az iskolában.
• A felnőttek tisztelettel beszéljenek egymással, egymásról. Mutassanak példát, legyenek türelmesek.
• A politikusok is adjanak mintát arra, hogy okés mást gondolni, és hogy tisztelni kell egymás véleményét.
• A szülő ne próbálja befolyásolni a gyereket, de ha a gyerek érdeklődik, akkor beszélgessen vele politikáról.
• A tanár ne „prédikáljon” politikáról az iskolában.
• Ne érje retorzió a gyereket, a saját, vagy szüleik véleménye miatt.
• Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy ha más is a véleményük, attól még lehetnek barátok.

Egy ilyen kérdésnél két oldalt kell vizsgálni: a konkrét gyereket (gyerekeket), akiről szó van, ill. azt, hogy egy ilyen tartalom hogyan hathat más gyerekekre és felnőttekre. Ha egy gyerek beazonosíthatóan szerepel egy felvételen (pl. elhangzik a neve, és a családtagjain keresztül tudható, hogy kiről van szó), akkor sérül a gyerek magánélethez való joga, és megnő a gyerek bántalmazásnak (pl. kortárs zaklatásoknak) való kitettsége is. Az ilyen jellegű tartalmak a gyerek felhasználásának számítanak, sértik a legfőbb érdekét, így gyerekjogi jogsértést valósítanak meg akkor is, ha a gyerek konkrétan nem látható a felvételen.

Egy ilyen jellegű tartalom ellentétes azzal az alapelvvel, hogy egyetlen gyereket sem használhatnak fel a felnőttek (még a szüleik, más családtagjaik sem) a saját céljaik érdekében. Továbbá sérti a gyerekvédelem (Alaptörvény 15. módosításával beiktatott: a gyerekvédelem minden más alapvető jog felett áll) alapelvét is. Ezek mellett a súlyos gyerekjogi határátlépések és kockázatok mellett egy ilyen tartalom – főleg, ha komoly ismertségű közszereplő készíti -, veszélyezteti a digitális gyerekvédelemnek azt az alapelvét, ami szerint védeni kell a gyerek digitális lábnyomát, és szükségtelen módon nem hozható létre olyan tartalom, ami később egész életében elkíséri őt, hiszen az internet nem felejt.

Ahhoz, hogy egy kampányban, politikai tartalmú eseményen gyerekek is részt vegyenek, véleményük be legyen csatornázva, elengedhetetlen, hogy szigorú szabályok mentén gondoskodjanak valódi bevonásukról.

 

Amennyiben ezeket a szabályokat (tájékoztatás, szakmai támogatás, panaszmechanizmusok, stb.) nem vagy csak részben tartják be, úgy a gyerekek valós részvétele helyett politikai célú, jogsértő használatuk merül fel.