A gyerekek hétköznapi helyzetekben szoktak beszélni arról, hogy mi történt velük. Még azok a gyerekek is elejtenek néha megjegyzéseket a napjukról, akik amúgy nem olyan bőbeszédűek otthon. Érdemes ezekhez a mindennapi helyzetekhez kapcsolódóan beszélni a választásokról is, például ha arról mesél, hogy milyen plakátokat látott, vagy arról, hogy milyen politikus TikTok videóját mutatta az egyik barátja.

Úgy érdemes beszélni a választásokról, hogy a gyerek életkorához, kérdéseihez és érzelmi biztonságához igazodsz – nem mindent egyszerre, és nem kész álláspontokat átadva.

Kisebb gyerekeknél (óvoda–alsó tagozat) maradj a konkrét, hétköznapi magyarázatoknál: a választás arról szól, hogy a felnőttek időről időre döntenek közös dolgokról. Nem kell pártokról beszélni, inkább hangsúlyozd, hogy lehet különböző véleménye az embereknek, de ettől még mindenki tiszteletet érdemel.

Felső tagozatban már lehet beszélni véleménykülönbségekről, kampányról, arról, hogy az üzenetek meggyőzni akarnak. Segíts felismerni, hogy nem minden hangos állítás igaz, és rendben van ha kérdez, miként az is, ha bizonytalannak érzi magát.

Kamaszoknál vond be őket partnerként: beszéljetek értékekről, érdekekről, hatásokról, és arról is, hogy nem kell állást foglalniuk. Fontos, hogy érezzék: a véleményük számít, de nem kell ugyanazt gondolniuk, mint a szüleiknek.

Minden életkorban alapelv, hogy ne ijesztgess, ne terheld túl részletekkel, és tedd világossá: a gyerek nincs felelőssé téve a politikáért. A cél nem az, hogy „jól gondolkodjon”, hanem hogy biztonságban kérdezzen és gondolkodjon. Ezekhez a beszélgetésekhez ajánljuk a Hogyan változtasd meg a világot? c. könyvet, mely a részvételiségről és demokráciáról mesél a gyerekeknek.

Jogellenesen, hozzájárulás nélkül készített, online elérhető tartalom esetén a leggyorsabb segítség az internethotline.hu. Minden olyan jogsértés, ami a kampányhoz kapcsolódik, jelezhető (3 napon belül) a helyi választási bizottság felé.

Ha a kampányhoz kapcsolódó médiatartalom kapcsán merül fel jogszabálysértés, akkor az NMHH-hoz lehet fordulni.

Iskolák, óvodák esetén az intézményvezetőt érdemes megkeresni, ill. a fenntartót (iskola esetén a tankerületi központot, óvoda esetén az önkormányzatot, vagy azt a céget, alapítványt, ami létrehozta az intézményt).

Ha közvetlen, gyerekjogi jogsértés gyanúja merül fel, vagy kérdéses, hogy egyáltalán sérült-e gyerekjog, a gyermekjog@hintalovon.hu címen hozzánk is lehet fordulni tanácsadásért.

A legfontosabb, hogy a gyereked azt érezze, ott vagy vele, nem rá vagy dühös, nem csinált semmi rosszat, de ami történt, az nem OK. Beszélj vele arról, mi történt, kérdezd meg, hogy hogyan érzi magát, ő hogy látja az egészet (abszolút lehet, hogy egyáltalán nem érzi gondnak ami történt) – ilyen esetben beszélgess vele arról, hogy te miért érzed mégis úgy, hogy valami visszaélés, nem helyénvaló dolog történt.

Ezután dokumentáld a jogsértést (képernyőkép, link, dátum, tanúk), majd kérd a jogsértő helyzet megszüntetését – például tartalom eltávolítását vagy a jogsértő gyakorlat leállítását. Ha intézményhez kötődik az eset, írásban jelezd az intézményvezetőnek és – szükség esetén – a fenntartónak.

Hivatalosan, állami szervezetek nem biztosítanak külön jogi vagy pszichológiai tanácsadást azokban az esetekben, amikor felmerül a választási törvény megsértése.
Fontos, hogy ne maradj egyedül az érzéseiddel, keress olyan felnőttet, akivel meg tudod beszélni ami történt, és figyelj oda a gyerekedre is, hogy szüksége van-e a támogatásodra.

Vannak gyerekek, akikben nem is tudatosodik, hogy mi történt (mert olyan kicsik, vagy mert nem tartják fontosnak) – ilyen esetben nem szabad túlreagálni a helyzetet. Ilyenkor is fontos azonban, hogy a gyerek értse, hogy nem csinált semmi rosszat.

A legfontosabb, hogy beszélgess a gyerekeddel arról, hogy ami történt, az nem OK. A gyerekek is gyakran készítenek felvételeket titokban, amiket utána megosztanak egymással – ezért érteniük kell, hogy ha ilyet csinálnak, az visszaélésnek számít és jogellenes. Emiatt pedig akár eljárás is indulhat velük szemben, ha már betöltötték a 14. életévüket.

A manipulált vagy rejtett úton készített felvételek kapcsán beszélgessetek arról, hogyan lehet felismerni azokat a tartalmakat, amiket MI-vel készítettek, és hogy mit tehetnek akkor, ha ők maguk váltak ilyen jogsértések áldozatává. Akár együtt is végignézhetitek az internethotline.hu weboldalt, ahol ez ilyen típusú visszaéléseket jelezni lehet, a tartalmak eltávolítását is kérve.

Az ilyen esetek kapcsán a kockázatokról, veszélyekről és következményekről mindkét oldal (áldozat, elkövető) kapcsán érdemes beszélgetni a gyerekekkel, azt is kihangsúlyozva, hogy ne maradjon tétlen, ha azt látja, hogy a környezetében ilyen eset történik. Próbálja megakadályozni rejtett, manipulált felvételek készítését, közzétételét a kortársai között, és segítse azokat, akik áldozatává váltak ilyennek.

A politikai kampányhirdetések és plakátok a gyerekekre is hatnak: félelmet, szorongást vagy bizonytalanságot kelthetnek bennük, különösen, ha ijesztő képeket, ellenségképeket vagy erős érzelmi üzeneteket használnak. Mivel a gyerekek még nem tudják kritikusan értelmezni ezeket a tartalmakat, könnyen szó szerint veszik az üzeneteket, és saját biztonságukat, jövőjüket is fenyegetve érezhetik. Ezért fontos, hogy a felnőttek beszélgessenek velük arról, amit látnak, megnyugtassák őket, és segítsenek elválasztani a kampányüzeneteket a valóságtól.

Politikai tevékenységnek számít minden olyan tevékenység, ami egy párt, jelölt, kampányüzenet vagy politikai álláspont támogatására vagy elutasítására irányul. A köznevelési intézmények (óvodák, iskolák, kollégiumok) területén minden ilyen tevékenység törvényellenes (nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi C. tv. 24. §).

Politikai tevékenységnek számít például:

• pártok vagy jelöltek népszerűsítése, kampányanyagok (pl. lufik, szórólapok) terjesztése,
• politikai rendezvények, beszédek, aláírásgyűjtések szervezése vagy támogatása,
• a gyerekek bevonása bármilyen kampánytevékenységbe (pl. videófelvétel, fényképkészítés)
• olyan helyzetek, ahol a gyerekek közvetítőivé válnak politikai üzeneteknek (pl. ajándéktárgyak, lufik, szórólapok bevitele az iskolába)
• olyan megnyilvánulások, amelyek egyértelmúen egy politikai oldal mellett vagy ellen foglalnak állást.

A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy a felnőttek ne használják fel őket politikai célokra, és ne vonják be őket olyan politikai tevékenységekbe, amiket nem értenek, amivel kapcsolatban nem nyilváníthattak véleményt, és ami nem az ő legfőbb érdekükről szól.

Mi nem számít politikai tevékenységnek?

• Ha az intézmény tárgyilagosan beszél a választásokról vagy a közéletről,
• ha a pedagógusok a gyerekek kérdéseit komolyan veszik, és kiegyensúlyozott, befolyásolástól mentes válaszokat adnak,
• ha a gyerekek saját véleményt fogalmazhatnak meg, és ezt az intézmény nem befolyásolja, csak kereteket és teret biztosít hozzá.

Fontos felismerni, hogy a gyerekek is érzékelik a kampány feszültségét és intenzitását – a kisebbek is, akik gyakran nem is tudják konkrétan megfogalmazni, hogy miért keletkeztek bennük rossz érzések. Nem szabad, hogy a gyerekek egyedül maradjanak az érzéseikkel, kérdéseikkel és gondolataikkal, és nekünk, felnőtteknek a feladatunk, hogy biztonságos kereteket és teret adjunk a beszélgetésnek.

A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy az intézményben nyugodt, kiszámítható és biztonságos környezetben legyenek, ahol nem éri őket politikai nyomás vagy befolyás. A kampányidőszak felfokozott hangulata könnyen beszivároghat az iskolákba, óvodákba is, ezért fontos, hogy a felnőttek tudatosan vigyázzanak erre a térre.

Mit tehet az intézmény?

• Tartsuk távol a kampányt! Ne engedjünk be pártlogókat, kampányanyagokat (pl. iskola kapujában osztogatott tollakat), politikai rendezvényeket vagy szereplőket. Az intézmény tere nem lehet kampányfelület.
• Ne adjunk teret arra, hogy a gyerekeket felhasználják! A gyerekeket nem lehet kampányeseményeken, fotózásokon, videókban való részvételre kötelezni (pl. politikussal való fotózkodáshoz kötni óvodai kiránduláson való részvételt), és nem használhatók fel üzenetek közvetítésére.
• Figyeljünk a mindennapi helyzetekre! Egy-egy elejtett vélemény is hatással lehet a gyerekekre. Ezeket a mondatokat viszik tovább, beépítik a saját értelmezésükbe, és bevihetik a csoportba vagy osztályközösségbe is, ahol könnyen félreértéseghez vagy konfliktusokhoz vezethetnek. Érdemes ezért a szállóigékre, elejtett véleményekre is figyelni és érzékenyen, de határozottan reagálni ilyenkor.
• Adjunk nyugodt, kiegyensúlyozott válaszokat! Ha a gyerekek politikával kapcsolatban kérdeznek, válaszoljunk nyugodtan, tárgyilagosan, pártatlanul, a gyerekek életkorához igazodva. Érdemes lehet megkérdezni, hogy hol hallott erről, vagy miért kérdezi – ezzel is feltérképezve a meghúzódó indokokat, és biztosítva azt, hogy arra válaszoljunk, ami őt tényleg érdekli (például csúfolják a szülei politikai véleménye miatt, és valójában a kortárs bántalmazással van dolgunk).
• Erősítsük meg a gyerekek biztonságérzetét! A kampány feszült hangulata bizonytalanságot kelthet a gyerekekben. Fontos, hogy tudják: az intézményben nem kell állást foglalniuk, és nem várnak tőlük lojalitást senki felé. Figyeljünk arra, hogy hogy vannak, kérdezzük meg őket többször erről!
• Fontos a felnőttek támogatása is! Akkor biztonságos egy közösség, ha egyértelmű keretek vannak, és a felnőttek felkészültek az esetleges helyzetekre. Az intézményben dolgozók kapjanak útmutatást arról, hogyan kezeljék a kampányhoz kapcsolódó helyzeteket, és hova fordulhatnak, ha bizonytalanok!

A politikai kampányidőszak gyakran távolítja egymástól az embereket, szakadékot ver közéjük. Ez hatással lehet a gyerekek közösségére is – tudatosan tegyünk a megosztás, megosztottság ellen! Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy a közösségek ereje többek között a sokszínűségből fakad, hogy egymás véleményének és gondolatainak meghallgatása közelebb vihet olyan megoldásokhoz, amivel mindenki jól tud lenni.

A legfontosabb a megelőzés, de ha mégis bekerül politikai tartalom a gyerekközösségbe, érdemes minél hamarabb közbeavatkozni, ezzel is csökkenteni a kampányhoz való felhasználásukat. A helyzetet az intézményen belül érdemes rendezni: jelezd a pedagógusnak vagy az intézményvezetésnek, és kérd a politikai tartalom eltávolítását.

Az is előfordulhat, hogy a gyerekek maguk, viccből vagy heccelésből, viszik be a politikai tartalmat (matricákat, kampányplakátokat, közösségi média videókat) az intézménybe. Fontos, hogy a gyerekek véleményének, kérdéseinek legyen tere, viszont a felnőttek feladata ennek mederben tartása.

Ha van rá lehetőség, és olyan az érintett gyerekkel való kapcsolatod, akkor fontos röviden, életkorának megfelelően beszélni arról, mi történt, és teret adni a kérdéseinek. Jelezd az intézménynek (óvodapedagógusnak, tanárnak, intézményvezetőnek), hogy mi történt, és hogy a köznevelési intézményeknek politikailag semlegesnek kell lenniük. Kérd, hogy ennek megfelelően járjanak el, és kérj biztosítékot, hogy ilyen nem fog még egyszer előfordulni.

Ha ez nem történik meg, írásban fordulj a fenntartóhoz, és dokumentáld az esetet (időpont, helyzetleírás). Közben erősítsd meg a gyereket abban, hogy nem csinált semmi rosszat, és rendben van, ha kérdez vagy zavarban van. Ha a helyzet megismétlődik, vagy ha azt látod, hogy a gyereked nincs jól a történtek miatt, kérj segítséget egy olyan felnőttől, akiben a gyerek megbízik.

Gyerekjogi szempontból ez a helyzet kifejezetten problémás, mert a gyerek kihasználását jelenti. A hasonló ajándékok értelemszerűen különösen a fiatalabb gyerekeket célozzák, akik a beleegyezésük és a tudtuk nélkül válnak politikai kommunikáció hordozóivá.

A gyerekek politikai célú bevonása gyerekjogi szempontból sincs rendben, így akkor is indokolt lehet a bejelentés a választási bizottság felé, ha a jogi minősítés nem egyértelmű (pl. mert nem egyértelmű, hogy a lufin kampányszlogen vagy párt üzenet található-e). A választási bizottságoknak kötelességük megvizsgálni, hogy a kampánytevékenység sérti‑e a választás tisztaságát vagy a gyerekek jogait.

Mit tehet egy felelős felnőtt?

• jelezheti az intézmény felé, hogy politikai tartalom került be a gyerekek közé,
• kérheti, hogy az iskola kezelje a helyzetet és előzze meg a megismétlődését,
• és ha úgy látja, hogy a kampány tudatosan célozza a gyerekeket, kifogást is benyújthat a helyi választási bizottsághoz.

A gyerekek életkoruk és tájékoztatásuk függvényéban különböző mértékben tudják átlátni, mi történik egy kampányeseményen, és gyakran nem kapnak megfelelő információt arról, mi a program célja, milyen szerepet szánnak nekik, vagy hogy szabadon dönthetnek‑e a részvételről. Így könnyen előfordulhat, hogy a tudtuk és beleegyezésük nélkül válnak politikai kampány eszközévé, ami sérti a gyerekek jogait és biztonságát.

Mit tehet egy felelős felnőtt?

• Ha biztonságosnak érzed a közbelépést, akkor jelezd a szervezőknek vagy az intézménynek, hogy gyerekeket nem lehet kampányeseményre vinni, és kérd, hogy a gyerekeket kísérő felnőttek vigyék el őket a helyszínről.
• Ha intézményből vitték őket (iskola, óvoda), írásban jelezd az intézményvezetőnek, és szükség esetén a fenntartónak is.
• Dokumentáld a történteket (időpont, helyszín, mi történt).
• Ha a gyerek szerepeltetésére, fotózására, videózására is sor kerül, kérd a tartalom eltávolítását, és jelezd, hogy a gyerek hozzájárulása és a szülő engedélye nélkül ez nem megengedhető.

Jogilag is lehet lépni.
Bár az Nemzeti Választási Bizottság gyakorlata szűken értelmezi a jogsértő kampánytevékenységet, gyerekek kampányeseményre vitele olyan súlyú ügy, amit érdemes bejelenteni a helyi választási bizottságnak (erre 3 nap áll rendelkezésre). A bizottságoknak kötelességük megvizsgálni, hogy sérült‑e a választás tisztasága vagy a gyerekek védelme.

A gyermekjogi szempontból felelős kommunikáció lényege, hogy a gyerek ne váljon eszközzé, és ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol politikai üzenetek hordozója, célpontja vagy díszlete lesz, akár tudta, akár beleegyezése nélkül. A választási időszak fokozottan érzékeny időszak, ezért a felnőttek felelőssége még nagyobb.

Felelős kommunikáció akkor valósul meg, ha:

• tiszteletben tartjuk, hogy a gyerek nem kampányeszköz, és nem használjuk őt érzelmi hatáskeltésre, szerepeltetésre vagy politikai üzenetek alátámasztására;
• nem visszük be a politikai tartalmat a gyerekek tereibe (óvoda, iskola, programok), és nem várjuk el, hogy a gyerekek reagáljanak rá;
• életkoruknak megfelelően, nyugodtan és tárgyilagosan magyarázunk, ha kérdeznek a választásokról;
• nem terheljük őket félelmet keltő, megosztó vagy nyomást gyakorló üzenetekkel;
• biztosítjuk, hogy bármikor elmondhassák, ha valami kellemetlen vagy megterhelő számukra, és komolyan vesszük a jelzéseiket;
• nem fotózzuk, videózzuk, nem szerepeltetjük őket politikai tartalmakban a saját és a szülő beleegyezése nélkül, és akkor sem, ha nem értik pontosan, mihez járulnak hozzá;
• figyelünk arra, hogy ők is ugyanolyan világpolgárok, mint a felnőttek. A félelemkeltő, szorongató üzenetek hozzájuk is elérnek. Próbáljuk minimalizálni ezeket, különösen akkor, ha azt sejtjük, hogy a tartalommal gyerekek is találkozhatnak;
• ha tiszteletben tartjuk, hogy nekik is lehet véleményük és mondanivalójuk a választásokkal kapcsolatban, és ennek kifejezésére tudunk biztonságos teret biztosítani.

A felelős kommunikáció célja, hogy a gyerekek biztonságban, nyomás nélkül, érzelmi túlterhelés nélkül élhessék meg a választási időszakot. A felnőttek feladata, hogy megvédjék a jóllétüket, biztonságukat.

A legfontosabb, hogy úgy jelezd a problémát, hogy közben a gyerek ne kerüljön még kiszolgáltatottabb helyzetbe, és a közbelépés számodra is biztonságos maradjon. A jelzés célja nem a büntetés, hanem az, hogy megszűnjön egy gyerekeket érintő visszaélés, és ne ismétlődhessen meg.

A választási törvény (Ve.) és az NVB gyakorlata alapján több, egymást kiegészítő lépést is megtehetsz:

• Dokumentálj: készíts képernyőképet, fotót, írd le az időpontot és a helyszínt, ahol a jogsértést tapasztaltad. Ez a Ve. szerinti kifogás (Ve. 208–212. §) alapja is lehet.
• Jelezd annak, aki azonnal tud lépni: ha intézményhez köthető a helyzet, írj az intézményvezetőnek, és kérd a jogsértő gyakorlat megszüntetését. Ez összhangban van a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) alapelvével, miszerint a gyerek érdeke elsődleges.
• Ha kampánytevékenység gyanúja merül fel, érdemes a helyi választási bizottságnak is jelezni. A Ve. 2. § (1) bekezdése a választás tisztaságának védelmét írja elő, és a bizottság köteles kivizsgálni a bejelentést.

Ha bizalmi kapcsolatban vagy érintett gyerekkel, erősítsd meg benne, hogy ő nem csinált semmi rosszat és beszélgess vele arról, hogyan érzi magát. Hívd fel más felnőttek, szülők figyelmét is arra, hogy fontos teret adni a gyereknek, hogy beszélhessen a megéléseiről és a szükségleteiről.

A Gyermekjogi Egyezmény szerint a gyerek jogainak védelme elsősorban a szülők feladata, de ha ez nem teljesül, akkor az állam, így a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai kötelesek közbelépni, különösen ha olyan intézményben dolgoznak, ami érintett (pl. szociális segítőként óvodában, iskolában) vagy a hivatásuk a gyerek jogainak védelme (pl. gyámként).

A kampányidőszakban történt, törvénybe ütköző magatartások csak akkor tartoznak a gyermekvédelmi törvény hatálya alá, ha a gyerekkel szembeni rossz bánásmód tilalmába ütköznek, bántalmazást vagy más visszaélést valósítanak meg.
Ezzel együtt is, szakemberként felelősséged van abban, hogy

• észrevegyél és komolyan vegyél minden olyan helyzetet, ahol a gyerek jogai sérülhetnek;
• lehetőségeid szerint megelőzd a visszaélést, nem utólag reagálj;
  jelezni a problémát annak, aki azonnal tud lépni (intézményvezető, fenntartó, szervező);
• dokumentáld a történteket;
• amennyiben a gyermekveszélyeztetés gyanúja merül fel, tegyél gyermekvédelmi jelzést;
• erősítsd meg a szülőket abban, hogy hogyan tudják jól támogatni a gyereküket egy ilyen helyzetben.

Fontos, hogy ne maradj egyedül a helyzettel. Beszéld át kollégákkal, kérj szakmai visszajelzést, vond be a jelzőrendszer más tagjait. A felelősség így nem egy emberre nehezedik, és átgondoltabb döntés születik.

Megkérdeztük a Hintalovon Alapítvány Kiskorú Kollégáit, akik az alábbi gondolatokat osztották:

• Ne legyen stresszforrás a politika se otthon, se az iskolában.
• A felnőttek tisztelettel beszéljenek egymással, egymásról. Mutassanak példát, legyenek türelmesek.
• A politikusok is adjanak mintát arra, hogy okés mást gondolni, és hogy tisztelni kell egymás véleményét.
• A szülő ne próbálja befolyásolni a gyereket, de ha a gyerek érdeklődik, akkor beszélgessen vele politikáról.
• A tanár ne „prédikáljon” politikáról az iskolában.
• Ne érje retorzió a gyereket, a saját, vagy szüleik véleménye miatt.
• Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy ha más is a véleményük, attól még lehetnek barátok.

Az ilyen tanári magatartás nem megfelelő:

• az iskolának párpolitikai és ideológiai szempontból semleges terepnek kell lennie,
• a gyerekeket nem szabad megfélemlítő, szorongás keltő helyzetekbe hozni (a háborúval riogatás ilyen),
• a gyerekek mentális egészségéért, jóllétéért a pedagógusok is felelősek – azt nem veszélyeztethetik.

Mivel egy ilyen tanóra nem számít kampányeseménynek, ezét a választási bizottságnál nem lehet jelzést tenni, azonban az eset jelezhető az intézmény vezetője és a fenntartó (tankerület) felé annak érdekében, hogy ilyen még egyszer nem forduljon elő.

A szülők, és a gyerekek mellett lévő pedagógusok számára fontos feladat, hogy beszélgessenek a gyerekekkel, figyeljenek arra, hogy milyen érzéseket, gondolatokat keltett bennük ez az óra, és segítsenek nekik abban, hogy az eset feldolgozható, érthető legyen. Fontos az is, hogy a gyerekek ne maradjanak magukra az érzéseikkel – legyen lehetőségük megosztani azokat egy elfogadó és megértő közegben otthon és az iskolában.